Három hét Kínában? Nem elég. Na de, „csak úgy” dél-Kínában? Mondom, nem elég. Shanghai, Hangzhou, Guilin, Yangshuo, Kunming, Chengdu és Leshan hogyan is férhetnének bele három pöttömnyi, zilált hétbe? És mi minden kimaradt! Nem jártunk sem Hongkongban, sem Xiamenben, de Dalira, Lijiangra és Yuanmoura sem maradt idő, az Emei-hegyről nem is szólva. Ellenben Suzhou úgy toppant elénk, váratlanul, a szebbik arcát esősen mutatva, akár egy mesebeli látomás.

Ez a blog tehát emléket kíván állítani annak a három hetes kínai útnak... Túrót! Még hogy emléket állítani? Eleven, izgő-mozgó emlékek ezek, tombolják csak ki magukat! Oriental Pearl, sörnyitó, hamis busz, vizuálimpakt, 22 órás vonatút, hegyek, rizsföld, hanyatt vágódás hátizsákkal, libegő és bob, kőerdő, kínai takony, pandák és Buddha, sok-sok vizuálimpakt. A blog meg nem kevesebbre – s ezzel persze lehetetlenre – vállalkozik, minthogy megmutassa, mi is az a vizuálimpakt.

A vizuálimpakt jó!